A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkot. A különleges szervezettséget a következőképp lehet leírni: a tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen és időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek. A kereskedelem lebonyolítására vonatkozó szabályok a tőzsdei szokványok. A szigorú kötöttségek főként a befektetők biztonságát szolgálják.

A tőzsdén az áruk jelenléte nélkül nemcsak effektív adásvételi, de spekulációs ügyletek is köthetők. Az üzletkötéseket a nyilvánosság, a szereplők általi ellenőrzöttség jellemzi. A megkötött üzletek realizálását a tőzsde intézményesen szavatolja.

A tőzsde kereskedelmi centrum, amely növeli a befektetési piac likviditását. E szerepén túl egy információs központ is. Így a tőzsdei árfolyam szinte valamennyi információt koncentrálva, nyilvánosan, folyamatosan és objektívan értékel.

Tőzsdefajták

A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint:

• 1) Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik.
• 2) Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik.
• 3) Áru- és értéktőzsde: a fenti kettő fajta feladatait egyaránt ellátja.

A tőzsde gazdálkodása

A tőzsdék önmagukat fenntartó intézmények, költségeikre maguk teremtik meg a fedezetet. Jellemző bevételi lehetőségeik: tagsági díjak, forgalomarányos díjak, jegyzési illetékek, információszolgáltatási díjak, esetleges befektetések hozamai, stb. A befizetendő díjak körét és mértékét a tőzsde külön szabályzatban rögzíti. A tőzsde egyéb gazdálkodási tevékenységet, vagy forgalmazói tevékenységet nem végezhet. A tőzsde költségvetését a közgyűlés fogadja el. Tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tőzsdetagok felelőssége korlátolt. Sajátos számviteli-pénzügyi renddel rendelkezik.

A tőzsde szervezete

A tőzsde szervezetét és vezető testületét a működési keretszabályokból álló tőzsdei rendtartás határozza meg. Emellett befolyásolja a tőzsde típusa, az ország jogrendszere, a hagyományok, stb.

A tőzsdetanács a tőzsde irányító, ügyvezető testülete. Feladata a tőzsde vezetése, a szabályzatok megalkotása, a munkaszervezet kialakítása és irányítása, a munkáltatói jog gyakorlása. Speciális feladatai: értékpapírok felvétele a jegyzési listára, új tőzsdetagok felvétele, a kereskedelem esetleges felfüggesztése, a tőzsdei szakvizsga szabályozása. A tőzsde köteles legalább 5 természetes személy tagból álló felügyelő bizottságot létesíteni. Tagjait a közgyűlés választja ki. A tőzsde általános ellenőrzési szerve. Munka- és eljárási rendjét saját hatáskörében állapítja meg.

Az etikai bizottság a tőzsdei kereskedelem során felmerült etikai kérdések rendezésére hivatott. Minimum 5 tagból áll, többségét a tőzsde alkalmazottai és tisztségviselői alkotják. Ha állásfoglalásában etikai vétséget állapít meg, kérheti a tőzsdetanácsot szankciók alkalmazására.

A kibocsátók és a forgalmazók közötti vitás kérdések eldöntésére az értékpapír-piaci választott bíróság hivatott. 30 bíróból áll, akiket a közgyűlés választ meg. A tőzsde munkaszervezete a tőzsdetitkárság. Feladatai: a kereskedelem lebonyolításának technikai segítése, a felsőbb szintű döntések végrehajtása, információs adatbázis létrehozása, gazdálkodási tevékenység végzése. Vezetését az ügyvezető igazgató látja el, akit a tőzsdetanács nevez ki.